Liverpool, a vros
Liverpool egy vros s rseki kerlet szak-Nyugat-Angliban, a Mersey foly tlcsrtorkolatnak keleti oldalnl.
A vros egy hegygerincre plt, melynek legmagasabb pontja az Everton domb, 70 mterrel magasodik a tenger fl. szakrl Sefton, keletrl pedig Knowsley kerlete hatrolja, mg a Mersey tlpartjn Birkenhead s Wallasey vrosval nz farkasszemet. A vros kzpontja mintegy 5 mrfldnyire van a Liverpool bltl s az r-tengertl.
Liverpoolt, amely Anglia egyik legjelentsebb, s tdik legnpesebb vrosa, a Liverpool Vrosi Tancs kormnyozza, egyike annak az t tancsnak, ami Merseyside grfsgban mkdik. A 2002-es npszmlls adatai szerint a vrosnak 441 477 lakosa van, Merseyside grfsggal egytt pedig 1 362 026 f tartozik hozz. Liverpool lakosai magukat nem angoloknak, hanem Liverpudliknak, "Scouser"-knek tartjk, mely elnevezs a jellegzetes liverpooli telbl (scouse, magyarul vagdalt hsos fzelk) addik. Ksbb a scouse kifejezs a liverpooli dialektus szinonmjv is vlt.
A 19. szzad vgre Liverpool a „Birodalom Msodik Kiktje” lett, ksznheten annak, hogy London utn a legtbb ru a Mersey parti vroson ment keresztl.kkorra jelents ipari kzpontt is vlt a telepls, s br mra a gyrak nagy rsze megsznt, mg mindig jl ismert tengeri kiktvros.
Liverpool a hazja kt, nemzetkzileg is jl ismert labdarg klubnak, az Everton FC-nek s a Liverpool FC-nek.
A sport mellett nemzetkzi hr kulturlis kzpont is a vros, klnsen hres a knnyzenrl, hiszen Liverpool, tbbek kztt minden idk egyik legsikeresebb egyttesnek, a Beatlesnek is a szlvrosa. 2008-ban Liverpool lesz Eurpa Kulturlis Fvrosa. |